Faanyagok:

A fa különleges és sokoldalú alapanyag. Nyílászáróinkhoz csak megbízható beszállítóktól vásárolt, hibamentes, szárított alapanyagokat használunk.

3 rétegű ragasztott ajtó és ablakanyagok

2 rétegű beltéri ajtó alapanyagok

A faanyagok frízes kialakításúak, ez azért fontos, mert minimálisra csökken a vetemedés esélye. Ragasztás D4-es víz- és főzésálló ragasztóval. Rosenheimi minősítéssel

 

Fafajták:

Borovi fenyő: toldásmentes, vagy hossztoldott
Lucfenyő: toldásmentes, vagy hossztoldott
Vörösfenyő: toldásmentes, vagy hossztoldott
Meranti (trópusi fafaj): toldásmentes
Tölgy: toldásmentes

 

Ablaküvegek:

A nyílászáról legnagyobb felületét az üveg teszi ki, ezért az üvegszerkezet kialakítása nagymértékben befolyásolja a hőátbocsátást.

68mm vastag ablakprofil:
Alapkivitelben két rétegű üvegszerkezet: 4mm lágybevonatos üveg – 18mm légrés argon gázzal töltve - 4mm float üveg
Hőátbocsátási tényező (ug): 1,1 W/m²K

Fokozottan hőszigetelő nyílászárókban háromrétegű üvegszerkezetek. Ebben az esetben a nyílászáró szerkezete 78mm vastag.
Hőátbocsátási tényező: 0,7 W/m²K

Magasabb igények esetén lehetőség van fokozottan hangszigetelő és biztonsági üvegszerkezetek beszerelésére.

Kínálatunkban sokféle savmart és katedrál üveg is megtalálható.

 

Vasalatok:

Ablakaink, ajtóink foltos része a vasalat. A legkorszerűbb szerkezetek használatával tudjuk elérni, hogy nyílászáróink könnyen és megbízhatóan működjenek.

Az általunk használt Roto NT egy kiváló minőségű, hosszú évek alatt kikísérletezett vasalatrendszer, mely nagy figyelmet fordít a biztonságra, a használati kényelemre, a dizájnra, valamint a hosszú élettartamra.
A termék karbantartási igényük minimális.
Az alapbiztonsági és a több ponton záródó vasalatrendszer véd a hívatlan látogatókkal szemben.

 

Termékeink felületkezelésére az oszták ADLER cég termékeit használjuk:

A kültéri nyílászárók testre szabott védelmet igényelnek, megfelelő felületkezeléssel ellenállnak az időjárás viszontagságainak.

Három különböző réteg felhordásával tudjuk elérni a megfelelő felületet.

  • 1. réteg: mártásos alapozó, gombamentesítő
  • 2. réteg: színtelen közbenső réteg
  • 3. réteg: vastag lazúr magas nyomású technológiával

A festékek megfelelő védelmet nyújtanak a külső hatásokkal szemben (csapadék, szennyeződés, kipufogógázok, UV - sugárzás, időjárásból eredő elkékülés, gombásodás és szuvasodás).

Ügyfeleink számtalan színárnyalat közül válogathatnak.

 

Gumitömítések:

EPDM alapanyagból készülnek

Jellemzői:

  • jó alakváltozási ellenállás
  • hőmérsékletállóság: -40 ºC-tól 120ºC-ig
  • nagyon hosszú élettartam

 

Vízvetők, kiegészítők:

Gutmann vízvetőket és szárnytakarókat használunk, hogy megvédjük a nyílászárók legérzékenyebb részeit. Alapkivitelben Hoppe tokyo kilincsekkel szereljük termékeinket (6 színből lehet választani), de eltérő igény esetén nagyobb választékot biztosítunk.

 

 

 

Amit a fa nyílászárókról tudni kell...

"Az első fából készült nyílászárónak sokan azt tekintik, amikor az ősember ágakkal zárta el a barlangja bejáratát a vadállatok elől. Az ókori asszír, babiloni, egyiptomi, görög, majd római építészeti emlékekben számos módon megörökítették a fa nyílászárókat. Ezeknek a jelentősége napjainkban sem csökkent, azonban megfigyelhető a tömör fa felhasználási arányának csökkenése: fakompozitok jelentek meg ezen a területen is.
A Magyarországon ma készített és lakásokban beépített, fából készült nyílászárók szerkezetét a hőtechnikai előírások nagymértékben meghatározzák. Az egyes profilok vastagsága, kialakítása emellett esztétikai és funkcionális célokat is szolgál. Különbségek lehetnek a felhasznált fa anyagában (fenyőfélék, tölgy, egzóták), az alkatrészek elkészítésének módjában (tömb, rétegragasztás, hosztolódás), a felületkezelés módjában (pácolás, lakkozás).
A beépítés, a használat során keletkező mechanikai felületi sérülések, kiszakadások, anyaghibák könnyen javíthatók.
A termékek életciklusa végén keletkező fahulladék egyfelől égethető. Forgácsolva ugyanakkor faforgácslapok alapanyagaként is hasznosítható."
(Stipta József, okleveles vegyészmérnök, A cikk a Magyar Asztalos És Faipar, 2003/10 számában jelent meg.)